A könnyűszerkezetes csarnokok ára számos tényezőtől függ, ezért amikor az a kérdés, mennyibe is kerül egy könnyűszerkezetes csarnok, a legelső dolog, amit tisztázni szükséges, hogy milyen célt szolgálna.
A könnyűszerkezetes csarnokok építési költségeit több tényező befolyásolja
Könnyűszerkezetes csarnokokat több, alapvetően különböző felhasználási célból építenek, ezért az árat alapvetően határozza meg a csarnokok mérete, felszereltsége és kialakítása. Érthető módon, hiszen egy raktár, egy gyártócsarnok vagy egy sportcsarnok esetében egészen más gépészetre vagy világítástechnikára van szükség.
Tervezés, tervek: induljunk el a kályhától
A könnyűszerkezetes csarnokok árát önmagában több mint félmillió forinttal növelheti vagy csökkentheti az, hogy rendelkezünk-e a következőkkel:
- talajmechanikai vizsgálat,
- engedélyezési terv és eljárás,
- statikai kiviteli terv.
Márpedig mindháromra szükség van még egy kisebb könnyűszerkezetes csarnok esetében is! Ráadásul a tervezésnél az is módosít az áron, hogy szabvány csarnokot szeretnénk (aminek jó eséllyel már van kész alapterve), vagy egyedi változatot.
Mitől függ elsősorban a könnyűszerkezetes csarnok ára?
További jelentős ármódosító tényező a felhasznált acél mennyisége. A csarnok mérete (szélesség, magasság és a tető meredeksége) határozza meg azt, mennyi acélra lesz szükség.
Például a meredekebb tető kevesebb acélt igényel, így csökkenti a kivitelezés árát is – cserébe viszont, a megnövekedett beltér miatt, a fűtésszámla lesz magasabb.
A felhasználási terület szintén behatárolja a könnyűszerkezetes csarnok árát. Egy egyszerű raktár mindig olcsóbb lesz, mint egy sportcsarnok, egy reptéri check-in terminál pedig egy gyártó csarnokhoz képest olcsó.
Mivel a felhasználási területek száma meglehetősen nagy, ezért csak a konkrét cél ismeretében határozható meg, milyen határok között fog a csarnok ára mozogni.
A felhasználási terület és cél behatárolja a tetőborítás típusát és az oldalfalak meglétét, borítását egyaránt. Az árat ezért szintén módosítja az, hogy a tetőborítás:
- egyrétegű PVC ponyvával,
- felfújható thermo PVC ponyvával,
- trapéz lemeztetővel, vagy
- szigetelt szendvicspanelekkel történik.
Az oldalfalak esetében az első kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e rájuk. Például egy udvaron belüli járműparkoló esetében acélszerkezet és tető kell jellemzően. Ha szükség van oldalfalra, akkor annak borítása határozza meg az árat.
Az oldalfalak borítása történhet:
- PVC ponyvával,
- trapézlemezzel, vagy
- szendvicspanelekkel.
A könnyűszerkezetes csarnokok árát ezért a tervezésen és a munkadíjon felül az alábbi tényezők határozzák meg:
- Alapterület,
- Gerincmagasság és tetőhajlásszög,
- Tartószerkezet,
- Homlokzat,
- Nyílászáró,
- Gépészet,
- Villanyszerelés (gyengeáram és/vagy erősáram),
Amitől olcsóbb lehet egy könnyűszerkezetes csarnok
A már korábban említett terveken túl a csarnok árát az is csökkentheti, ha saját emberekkel tudjuk elvégeztetni legalább az alapozást, és a kivitelező csak magukat az elemeket szállítja le és építi fel a csarnokot.
„Házon belül” megoldott földmunkával, alapozással, vasbeton padozat kialakításával összességében akár milliókkal is mérsékelhető az összköltség.
Szintén említésre érdemes a pályázati lehetőség. A különböző konstrukcióktól függően akár 10-50% támogatás is megszerezhető, márpedig egy 500 m2-es alapterületű, hőszigetelt csarnok esetében ez akár 2-10 millió forintos könnyítést jelenthet!
Az alapozáson akkor lehet a legtöbbet spórolni, ha talajtípustól függően betondübelekkel vagy földcövekekkel kerül a csarnok szerkezete rögzítésre. Ilyenkor mindegy, hogy aszfaltra, betonra, murvára építkezünk, mert akár egyenetlen talajon is felépíthető a könnyűszerkezetes csarnok.
A csarnok célja jelentős mértékben meghatározza a költségeket
Az eddig ismertetett paraméterek tényleges költségét a könnyűszerkezetes csarnok rendeltetése kiemelt mértékben befolyásolja. Például egészen más lesz a gépészet, vagy a villanyszerelés költsége egy egyszerű raktár, és egy kkv csarnok esetében, ahol például irodákat és tárgyalókat is ki kell alakítani.
A következőkben két eltérő célú könnyűszerkezetes csarnokot mutatunk be, példakalkulációval. A számítások esetében úgy vesszük, hogy tervek és alapozás már léteznek, ezért lényegében csak magával a csarnok közvetlen költségeivel számolunk.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek csak példaszámítások, nem minősülnek ajánlattételnek!. Minden példaszámításnál 2020 februári árakkal és 750 m2 alapterülettel számoltunk, és alapvető szereléssel, tehát például gépészettel vagy belső festéssel nem.
A könnyűszerkezetes csarnokok költsége, minden szerelést és tervezést beleszámítva, általános igényekkel számolva átlagosan 90 000-120 000 ezer Ft/m2 között mozog (2020. februári árakkal számolva).
Ha kíváncsi, mennyiért építenék fel az Ön könnyűszerkezetes csarnokát, keresse a Frisomat szakembereit, hogy személyre szabott árajánlatot adhassanak Önnek!
Kis- és középvállalkozások (kkv) csarnoka
A kkv-k esetében a vállalkozás tevékenységétől függően meglehetősen sokféle rendeltetése lehet egy könnyűszerkezetes csarnoknak. Általában igaz azonban, hogy ezek a csarnokok többféle célt elégítenek ki egyszerre.
Üzemelhet bennük egymás mellet, például egy robotikai fejlesztéssel foglalkozó cégnél, összeszerelő műhely, bemutatóterem, műszaki labor, iroda, tárgyaló, de akár sorgarázs is. Jellemzően kis- és közepes méretű (250–1500 m2 alapterület között) csarnokok felelnek meg a célra, amelyek ugyanakkor lehetnek több szintesek is.
Példa kalkuláció kkv csarnok esetében
Acélszerkezet: | 7900 eFt |
Tűzi horganyozás: | 2100 eFt |
Horganyozott szelemenek: | 2000 eFt |
Tetőhéjazat: | 9600 eFt |
Bádogos munkák: | 500 eFt |
Világítás: | 1800 eFt |
Tűzgátló mázolás, 30 perc: | 1800 eFt |
Falszerkezet: | 6100 eFt |
Összesen: | 31,8 millió Ft |
Logisztikai csarnok
A logisztikai csarnokok többek egyszerű raktáraknál, mert ott zajlik a szállítmányozás koordinálása és előkészítése is.
A logisztikai csarnokok alapterülete jellemzően akár tízezer négyzetméter is lehet, és ha korlátozott a telekméret, akkor több szintű építményt igényelnek. A kialakításukra jellemző, hogy a főépület mellé kerül egy kiszolgáló épület, ami az irodákat, kommunális helyiségeket (vizesblokk, étkező/menza, pihenő), irattárat, szerverszobát, stb. tartalmazza.
A szállítmányozás lebonyolítása miatt jellemzően a teherautók fogadására, árurakodásra alkalmas dokkoló kaput vagy kapukat is ki szoktak alakítani.
Példa kalkuláció logisztikai csarnok esetében
Egy hőszigeteletlen, 3000 m2 alapterületű, 7 m gerincmagasságú logisztikai csarnoknál a főépület árkalkulációja így alakul:
Acélszerkezet: | 35000 eFt |
Tűzi horganyozás: | 9440 eFt |
Horganyozott szelemenek: | 8400 eFt |
Horganyozott falvázgerendák: | 4700 eFt |
Tetőhéjazat: | 8780 eFt |
Bádogos munkák: | 2600 eFt |
Világítás: | 7350 eFt |
Tűzgátló mázolás, 30 perc: | 7870 eFt |
Falszerkezet: | 8300 eFt |
Összesen: | 92,44 millió Ft |
Ha kíváncsi, mennyiért építenék fel az Ön könnyűszerkezetes csarnokát, keresse a Frisomat szakembereit, hogy személyre szabott árajánlatot adhassanak Önnek!