Az acélszerkezetes csarnokok építése jellemzően hét fő lépésben történik. Természetesen ez a „néhány lépés” komoly szaktudást és jelentős munkát takar, ám mégis azt mondhatjuk, jól átlátható folyamat.
Szeretnénk a következőkben bemutatni a könnyűszerkezetes csarnokok építésének folyamatát. Ha bármikor is egy csarnoképületre lesz szüksége, így rálátása lesz az építkezés menetére, tud érdemben választani a kivitelezők között.
Előrebocsátjuk, hogy néhány dolgot magától értetődőnek veszünk, egyfajta nulladik pontként: rendelkezik a szükséges telekkel, tőkével, és határozott szándékkal, hogy egy modern csarnok büszke tulajdonosa legyen.
A csarnok építése a funkcionális és logisztikai meghatározással kezdődik
A funkció minden. Teljesen másként kell egy géptárolót, egy állattartó csarnokot, egy sertéstelepet vagy egy összeszerelő üzemet megépíteni, ezért első lépésként a lehető legpontosabban meg kell határozni az építmény funkcióját.
Maga a cél természetesen nem merül ki annyiban, hogy, mondjuk „egy nagy hodály, amiben az emberek megfejik a teheneket”, sőt ez így éppenséggel csak egy elképzelés. A funkcionalitás meghatározása részletesen és szabatosan tartalmazza:
- a csarnokban folyó munka jellegét,
- a konkrét folyamatokat,
- a logisztikai igényeket,
- az emberek, vagy az állatok, vagy a járművek tól-ig számát.
Érthető módon egészen másként kell például a közlekedőfolyosókat tervezni, ha ott csak emberek közlekednek, vagy éppenséggel elektromos targoncáknak is kell hely.
Második lépés: a csarnok engedélyeztetése
A csarnok céljának meghatározását követően születik meg az épület kivitelezési terve, ami alapján felépülhet a várva várt csarnoka. Feltéve, ha az önkormányzat, illetve a felelős hatóság ezt jóváhagyja.
Kétféle módon születhet meg jól a csarnok kivitelezési és engedélyezési terve: vagy Ön maga intézi a tervezést és engedélyeztetést (esetleg ezeket már korábban beszerezte), vagy megbízza csarnoképítő partnerét – például a Frisomatot –, hogy minden szükséges tervet és engedélyt elkészítsen, illetve megszerezze a hatósági engedélyeket.
Már csak amiatt is célszerű egy helyen, egy időben végezni a kettőt, mert akkor előzetes elvi engedély alapján már az eljárás ideje alatt is megkezdődhet a csarnok szerkezeti elemeinek gyártása.
Harmadik lépésben jöhet a földmunka és az alapozás
A jó hír az, hogy megfelelő tervezéssel és előrelátással sok időt lehet spórolni itt is.
Ugyanis párhuzamosan történhet az alapozás (földmunka, mélyépítés, betonozás, stb.) és a csarnok elemeinek legyártása és helyszínre juttatása. Szintén megtörténhet ezzel egy időben a közművek kiépítése is.
Negyedik lépés a vázszerkezet felépítése
Az alapozást követi az elsődleges vázszerkezet oszlopainak elhelyezése. Ezek lényegében tömörgerincű acéltartók, amikre a teljes szerkezet támaszkodni fog.
Ekkor zajlik optimális esetben a tetőszerkezet előszerelése is, hiszen egyszerűbb daruk segítségével a helyére emelni a kész szerkezetet, mint a magasban elemekből építeni össze azt. Az acéltartó alapokra kerül a másodlagos szerkezet, majd ezt követi a tető- és falváz felszerelése.
Ötödik lépés: a héjazat és a szigetelés felrakása
A szigetelésnek és a héjazat felhelyezésének is szigorúan betartandó, logikus sorrendje van. Ha szükséges szigetelés felszerelése a csarnokra, akkor a tető szigetelésével kezdünk, majd ezt követi a tetőburkolat felhelyezése.
Természetesen erre száraz időben kell sort keríteni, viszont ha már a tetővel szépen haladunk, jöhet az oldalfalak szigetelés és burkolása, akár esős időben is. Ennél a sorrend (ha szükség van rá) az, hogy a külső burkolat után kerül fel a belső burkolat.
Hatodik lépés: szakipari munkák, a gépészet és a külső munkák
Most jutottunk el oda, hogy a laikus szem számára egy kész raktár áll a telken, ahol nem sokkal korábban talán csak meddő földtúrások voltak.
Persze az érdemi munka még csak részben ért véget, hiszen ekkor jöhetnek a szakipari munkák:
- nyílászárók és kiegészítők beszerelése,
- válaszfalak megépítése,
- erősáramú- és közműhálózat kiépítése,
- gyengeáramú hálózat kiépítése,
- gépészet.
Mindezek többsége egymással párhuzamosan is történhet, ezzel is időt takarítva meg. Ugyancsak ekkor érdemes elvégezni a külső munkákat, mint amilyen a parkoló és utak kialakítása, illetve az esetleges kertészeti munkák, hiszen a nagy munkagépek ekkor már levonulnak és szabaddá válik a pálya.
Utolsó lépés: a próbaüzem, majd az átadás
Ekkor jutunk el oda, hogy azt mondhatjuk, a munka kész. Ám ez még csak az építésre és szerelésre igaz – a tényleges átadást próbaüzemnek kell megelőznie.
A próbaüzem során ténylegesen minden az utolsó csavarig tesztelésre kerül, és ha minden rendben zajlik, akkor jöhet a hatósági átadás majd a használatbavételi engedély beszerzése.
Mindez, természetesen, minőségi ellenőr felügyelete alatt zajlik, előre letisztázott ütemterv szerint. A végeredmény pedig egy kifogástalanul használható, minőségi csarnoképület, amely alkalmasint évtizedekig ki fogja szolgálni az Ön üzleti igényeit.
Ha könnyűszerkezetes csarnokot szeretne, keresse a Frisomat szakembereit, hogy személyre szabott árajánlatot adhassanak Önnek!
