A könnyűszerkezetes raktárcsarnokok egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak jobbak, de jóval olcsóbban képesek ugyanazt a feladatot ellátni, mint a hagyományos, betonból, téglából épült változatok.
A raktárak esetében jellemzően három paraméter számít: mennyibe kerül a megépítése, mekkora a hasznosítható, nettó beltere, és mekkora a fenntartási költsége. Az acélvázas csarnokok esetében mindhárom kérdésre azt lehet válaszolni, hogy a legjobb, ami a piacon elérhető.
Egy könnyűszerkezetes raktárcsarnok belső tere maximálisan kihasználható
Az acélszerkezet egyik legnagyobb előnye, hogy nagy távolságokat, akár 60 méteres szélességet lehet vele áthidalni, miközben megőrzi szilárdságát.
A könnyűszerkezet kisebb csarnokoknál feleslegessé teszi a tartóoszlopokat, és még az egészen nagy méretű raktárak esetében is csak minimális számúra lesz szükség. Emellett a falak is lehetnek egészen vékonyak, mégis szilárdak és jól szigetelnek.
Ebből következik, hogy egy könnyűszerkezetes csarnok belső tere maximálisan kihasználható, a nettó alapterülete nem sokkal kisebb a bruttó alapterületétől.
Egy acélszerkezetes raktárcsarnok építése költséghatékony
A jelentősen alacsony költséget egyfelől az adja, hogy jóval kevesebb alapozást igényel, mint egy olyan, hagyományos épület, mivel annál több tonnával könnyebb.
Szintén sokat nyom a latba az építéshez szükséges embernapok száma. Mivel le lehet gyártani előre egy könnyűszerkezetes raktár teljes szerkezetét és az ahhoz tartozó összes takaró- és szigetelő elemet, az építkezés szó szerint hetekkel, vagy akár hónapokkal lehet gyorsabb.
Mindemellett a tervezése is kevesebbe kerül. Akik fontosnak tartják a környezettudatosságot (és lássuk be, manapság egy cég számára ez kiemelten fontos kell legyen), kifejezetten kedvelni fogják azt a tényt, hogy a raktárukhoz felhasznált alapanyagok jelentős része nem csupán a pénztárcát terhelik kevésbé, de még a környezetet is kímélik, hiszen az acél teljesen újrahasznosítható.
Mire figyeljünk könnyűszerkezetes raktárak építése esetén?
Azt tanácsoljuk, hogy elsőként a raktár pontos funkcióját határozza meg. Elvégre jelentős a különbség egy építkezési anyagraktár, egy gabonasiló vagy egy hűtőtároló raktár között. A funkció meghatározását követi az optimális méret kiszámítása, amihez előbb – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak meghatározása szükséges:
- polcrendszerek száma és mérete,
- közlekedő folyosók mérete,
- raktárazott anyagok jelentette terhelés,
- a raktározott anyagok kezelési és tárolási szabályai.
A közlekedő folyosók és polcrendszerek helyigénye alapján lehet a raktár optimális méreteit meghatározni, mert így csökkenthető minimálisra a térpazarlás. Természetesen a „térpazarlás” relatív, hiszen a raktározott anyagoktól függ, mennyire kell szellősen tárolni azokat.
Ugyancsak a raktározott termékek határozzák meg azt is, hogy milyen szigetelési, szellőztetési és/vagy fűtési rendszert (pl. hősugárzók, hő-légbefúvók, stb.) kell kialakítani.
Ennyibe kerül egy raktárcsarnok
Egy raktár esetében, jelen példában, azzal számolunk, hogy az alapozás, az engedélyek és a tervek mind megvannak. A való életben ezek azért jelentős költséget is jelenthetnek, ám ott annyi paraméterrel kéne számolni, hogy csak azt mondhatjuk, hogy néhány százezer forinttól indul.
Amennyiben a raktára esetében csak a legszükségesebb szerkezetre, falakra, tetőre és világításra lesz szükség, akkor egy 500 m2-es acélszerkezetes raktárcsarnok nagyjából 10 millió forintba kerül 2020 februárjában.
Ha viszont már hűtés, szigetelés is kell, mert például fagyasztott árut szeretne tárolni, nyugodtan számolhat ennek a két, két és félszeresével is.
Ha kíváncsi, mennyiért építenék fel az Ön könnyűszerkezetes raktárcsarnokát, keresse a Frisomat szakembereit, hogy személyre szabott árajánlatot adhassanak Önnek!
