Gyakran találkozhatunk olyan hirdetésekkel a népszerű adás-vételi felületeken, ahol komplett, bontásból származó acélcsarnokok értékesítése a cél – zömében azzal a feltétellel, hogy a vevőnek kell megoldania az építmény elemekre bontását és elszállítását.
A 2021-es építőanyag áremelkedést követően csábító lehet egy-egy ilyen ajánlat, hiszen első látásra egy bontott acélcsarnok ára kb a fele egy teljesen új csarnokénak – de valóban annyi lenne?
Több logikus és elfogadható oka is lehet annak, hogy egy cég a meglévő épületei értékesítése mellett dönt: költözés, kapacitásbővítés vagy a régebbi csarnok funkcióvesztése. Ezek a szerkezetek valóban hasznosak lehetnek, de ez csak egy tényező, a számos akadály és veszélyforrás között.
Magyarországon a 2000-es év elejéig volt kimondottan népszerű megoldás a használt csarnokok lebontása, elszállítása és más telephelyen történő újra felépítése, hisz azokban az években az építési engedélyeztetés jóval lazábban és elnézőbben működött – sok esetben a bontott épületek akár építési engedély nélkül is újra felépíthetőek voltak. Azonban 2010-ben életbe lépett a már Európai Uniós szabványok szerinti statikai méretezés (eurocode), ami használt acélcsarnokok piacának jelentős visszaesését eredményezte. Ha egy már meglévő csarnokot veszünk használatba annak addigi helyét és formáját változatlanul hagyva, akkor semmi szabványokba ütköző problémánk nem adódhat. Ám, ha ugyanezt a csarnokot szándékozunk lebontani és újjáépíteni saját telkünkön – az már több járulékos költséget is vonhat maga után. Persze egy új építésű csarnok esetén is, de ott ezek döntően nem utólag derülnek ki.
Gondolkodjunk reálisan!
Amennyiben már egyszer eldöntöttük – vagy legalábbis erősen gondolkodunk azon, hogy vállalkozásunk egy acélcsarnokban bővüljön tovább, akkor biztosan kutakodtunk már referenciák után. Ennek során találunk egy szimpatikus céget, amire nyugodt szívvel rábíznának az acélcsarnok telepítését, majd egy részletes beszélgetés után árajánlatot kérünk tőlük – ami jobb esetben tartalmazza a megépülő csarnok anyag- és munkaköltségeit, tervezését, statikai felmérését, nyílászárói és különböző elemei telepítését, a csarnok teljes üzembe helyezését. Viszont egy másodkézből vásárolt csarnok esetében ezek a költségek okozhatnak meglepetéseket.
Építési engedély és statikai számítás
Ha ezek együttese nincs meg az újjáépítés előtt, akkor biztosra vehetjük, hogy az építtetőt és a kivitelezőt is hasonlóan súlyos pénzekre fogják büntetni. A jelenlegi szabályozás ugyanis ezt egy újraépítendő csarnoktól egy új építésűhöz hasonlóan megkívánja. Na de hol találunk olyan statikust, aki hajlandó felbecsülni a még stabilan álló acélcsarnok csomópontjait és teherbírását, majd újratervezni azt annak lebontása után, számolva a sérült vagy leeső, azelőtt pontosan méretre gyártott elemek új tulajdonságaival…?
Ekkor már sejthető, hogy annyira nem is tűnik jó ötletnek takarékossági szempontból egy használt csarnok választása, de menjünk tovább. A korábban már említett EU-s szabályozás része, hogy a csarnok teherbírásának is nagyobbnak kell lennie, mint az egy 15-20 évvel ezelőtti elődjétől elvárt volt. Így azt is figyelembe kell vennünk, hogy régi-új csarnokunk újra felépítve képes-e a jelenlegi terhek elbírására (saját súly + rákerülő terhek + meteorológiai terhek) – ami szintén része a statikai tervezésnek.
És mi lesz az újrahasznosítással?
Az acél még mindig a legjobban újrahasznosítható fém, ugyanis bármennyiszer beolvasztható bármilyen minőségromlás nélkül – és az árát is stabilan tartja vagy emeli. A PUR vagy PIR habos szendvicspanelek lebontás után nem, vagy csak nagyon korlátozottan használhatók fel újra. Ráadásul veszélyes hulladéknak minősülnek, amit külön, jelentős költséggel kell elszállíttatnunk egy bontás esetén. Amennyiben nem szendvicspanellel burkolt csarnokot bontunk le, a visszamaradó acél trapézlemezek kiválóan újrahasznosíthatóak.
Összességében mennyibe is fog kerülni egy használt acélcsarnok?
A költségek sok elemből tevődnek majd össze itt is: a régi acélcsarnok bontási költségei + veszélyes hulladék elszállítási díja + megmaradt elemek elszállítása + statikai számítás + a bontás során tönkre ment anyagok pótlása + összeszerelési költségek + rejtett költségek = biztosan megéri ez?
Ha kíváncsi, mennyiért építenék fel az Ön új könnyűszerkezetes csarnokát, keresse a Frisomat szakembereit, hogy személyre szabott árajánlatot adhassanak Önnek!
