Az, hogy a könnyűszerkezetes kivitel eredményezi a legolcsóbb ipari csarnokokat, közhelyszámba megy. Ám az olcsóság relatív fogalom, hiszen egy vállalkozás számára egészen mást jelent, mint az átlagembereknek: egy cég számára a profitabilitás az elsődleges.
Az olcsó/drága jellemző csak úgy nyer értelmet az ipari létesítmények esetében, ha azonos profitrátát veszünk alapul: ha egy acélszerkezetes csarnok ugyanúgy megfelel, mint egy monolit vasbeton szerkezetű épület, akkor ténylegesen olcsóbb a könnyűszerkezetes.
Ha azonban a vállalkozás céljának a vasbeton kivitelezés felel meg inkább, akkor a könnyűszerkezetes lehet drágább – mert ott valamilyen ráfizetéssel kell számolni. Ám abszolút értelemben, anyagköltséget és munkadíjat véve alapul, ténylegesen kevesebbe kerül a könnyűszerkezet a monolit vasbetonhoz képest.
Miért olcsóbb az acélszerkezet a vasbetonnál?
Habár elsőre azt hihetik a laikusok, hogy az acél drágább, mint a vasbeton, itt is a mennyiség a meghatározó a végösszeg szempontjából. Az acélszerkezetes létesítményeknél ugyanis a felhasznált alapanyagok mértéke jóval kevesebb, mint a monolit vasbeton esetében.
Összehasonlításként, egy monolit vasbeton födém, átlagos áron számolva, legalább 19 000 Ft/m2 (2020 év eleji árakon számolva). Feltéve, ha a fesztáv maximum 7 méter, mert addig 22 cm-es öntvényt használnak, míg efölött már 25-ös kell, ami jelentősen megnöveli az árakat.
Ha mégis ragaszkodik valaki a vékonyabb födémhez, akkor a nagyobb fesztávolságnál tartóoszlopokkal kell megoldani az alátámasztást, ami viszont az építmény nettó, azaz érdemben hasznosítható belső terét csökkenti.
Tegyük hozzá, mindez csak a födémre vonatkozik! Azaz ebben a négyzetméter árban nincs benne például a sávalap betonozás, ami 6 500-12 000 Ft/m3, a szerelőbeton vasalás és betonozás (együtt 7 000-11 500 Ft/m2), vagy éppen a víz- és hőszigetelés, ami együttesen akár 13 000 Ft/m2 is lehet.
Minden költséget összesítve a vasbetonból készülő ipari létesítmények négyzetméter ára elérheti akár a 200-300 000 Ft-os összeget is. Mindezt természetesen nettó értéken számolva.
Előre gyártott beton, monolit vasbetont, vagy acélszerkezet válasszunk?
Ipari csarnokok esetében – és ide érthetjük ugyanúgy az összeszerelő, vagy gyártó üzemeket, mint a terménytárolókat, tejgazdasági istállókat, sertéstelepeket vagy lovardákat is – a funkció és az optimális méret határozza meg elsősorban azt, hogy miből érdemes megépíteni a létesítményt.
A monolit vasbeton is rendelkezik előnyökkel, amelyek közül a nyomószilárdságot, a nagy merevítő képességet és az előregyártás miatt a kivitelezési idő és költség kedvező jellegét érdemes kiemelni.
Az előre gyártott betonnál pedig, akár a könnyűszerkezetes csarnokok esetében, időt és pénzt lehet megtakarítani azzal, hogy előregyártással készülnek az elemek, ami így a gyártási pontosság mellett a hatékonyságot is növeli.
Itt is a tervezési fázist követően, a földmunkákkal, sőt akár már az engedélyeztetési eljárás idején meg lehet rendelni az elemeket, így az építkezés jelentősen rövidebb ideig tarthat, mert a vasbeton elemeket a helyszínen már „csak” össze kell rakni.
A monolit vasbetonnál nincs ilyesfajta gyorsítás, ám jóval nagyobb szabadságot biztosít, hogy az elemeket helyben öntik, és így eközben megtörténhet a betonacél szerelése, illetve monolit épületmaggal szokták általában megoldani az előre gyártott szerkezetek merevítését is.
A monolit vasbeton előnyét a nagyfokú szabadság jelenti, ám ezért cserébe lassabb és drágább megoldás is.
Érdemes téglából vagy fából építeni ipari létesítményt?
Akadnak olyan helyzetek, amikor se a vasbeton, se az acélszerkezet nem ideális megoldás. Tény, hogy a vállalkozások zömének ez a kettő felel meg, ám emellett a fa és a tégla is megmaradt a piacon. A tégla, mint alapanyag általában ott jöhet szóba, ahol vasbetonból készül legalább a szerkezet.
Jellemző módon ott szoktak még inkább fát használni különféle nem lakáscélú létesítményeknél, ahol ez a legolcsóbb alapanyag. Magyarországon azonban más a helyzet, hiszen itt az építkezési célú fa kifejezetten drága nyersanyagnak minősül.
A költségek, az élettartam és a környezeti terhelés miatt általában azt mondhatjuk, hogy hazánkban fából egyáltalán nem, téglából meg csak akkor érdemes építeni ipari létesítményeket, ha más anyagból (acélszerkezet, vasbeton) készül maga az épülethéj/szerkezet.
Amennyiben azonban a lehető legjobb áron szeretne egy igazán környezetbarát, hamar elkészülő, egészen sokféle módon hasznosítható, maximális beltér-kihasználást lehetővé tévő ipari csarnokot, akkor Önnek is egy könnyűszerkezetes csarnokra van szüksége. Vegye fel a kapcsolatot a Frisomat Magyarországgal itt!
